Utoljára itt :)

Úristen nagyon fura néha visszanézni ide. Le van könyvjelzőzve a blogger és tényleg furcsán érzem magam mikor megnyitom. Előjönnek a régi emlékek, mikor éjszakánként is itt ültem a gép előtt és azon agyaltam hogy vajon mit írjak, hogy ne okozzak csalódást, és hogy mindenkinek tetsszen. Szerettem írni ezt a blogot, nagyon is, de már nem volt az én világom. Most visszaolvastam az utolsó részt és azt kell mondanom, hogy meg vagyok elégedve magammal. Nem, nem nagyképűségből, de az utolsó rész az még nekem is tetszik.

Egy szó mint száz, nagyon szeretném megköszönni azoknak, akik állandóan bíztattak, hogy ne hagyjam abba, meg hogy megéri folytatni mert sokan kíváncsiak rá. Nem bántam meg, hogy nem hagytam félbe. Nagyon jól esett az a sok dícsérő szó és megjegyzés amiket kaptam. Hiányzik kicsit a blogger, de máshol viszont még rendszeresen írok. Igaz, ott már nem magamtól, hanem általában fordítok, de néha bevillan egy-egy helyzet és azokat megírom, szóval írásban nincs hiány.

Ez akkor a végső búcsúm a bloggertől. Nem hiszem, hogy visszajövök már. A blogot nem törlöm, egy szép napon biztos jó lesz majd visszaolvasni. Köszönöm szépen, nektek olvasók a kitartást, hogy nem pártoltatok el mellőlem mikor netán mélyponton voltam és nem bírtam írni, meg mikor olyan ritkán hoztam részt. Nekem az a fontos, hogy itt voltatok és tényleg olvastatok és segítettek. Örömmel írtam nektek.

puszil és ölel titeket: réku xx