32. fejezet

Az előzőnél nem vártam meg míg kigyűlt. Néhányan kíváncsiak voltak nagyon, úgyhogy csak miattuk! Indítsd el a zenét, majd olvass. hanganyag

Zayn szemszöge:

- Szóval Haz...
- Nem tehetek róla, szeretem. - mondta kissé fájdalmasan. - Zayn, tudod hogy nem vagy közömbös számomra, de szeretem.
Megfogtam a kezét, leültettem a kanapéra és leguggoltam elé.
- Figyelj Lili, én totálisan megértem, nem fogok bezavarni, csak tudd, hogy őszintén nagyon sajnálom amit a buliban tettem. Gyűlölöm magam amiatt és szerintem az volt az a pillanat amikor elveszítettelek, pedig még az enyém sem voltál. Azóta az este óta egyfolytában a csókunk jár az eszemben. Tudom, hogy eleged van már ebből, de számomra még mindig különleges vagy...
- Zayn, könyörgöm, elég... - vágott szavaimba már könnyes szemekkel
- Nem, nem elég, tudnod kell! Gondold át mit csinálsz, kérlek! Most lesz egy teljes hónapod átgondolni, hogy valóban Harryt akarod-e...
- Mit képzelsz magadról? - pattant fel. - Szeretem Harryt, értsd meg!
- Majd mindjárt kiderül... - álltam fel énis, majd magamhoz húztam és megcsókoltam. Reméltem, hogy viszonozni fogja. Nem is tiltakozott, de éreztem ahogy könnycseppek gördültek le az arcán, majd hirtelen mégis eltaszított magától.
- Zayn Malik! Soha, de soha többet eszedbe ne jusson ilyet tenni. - majd elindult kifelé az ajtón.
- Ne mondd azt, hogy nem éreztél közben semmit. - indultam utána.
- Éreztem, de közel sem volt mint Harryvel, fogd fel, szerelmes vagyok Harry Styles-ba!
- Jólvan, jólvan. Megértettem. - megfogtam a karját, majd mélyen a szemébe néztem. - Még egyszer bocsánatot kérek. Maradjunk annyiban, hogy számíthatsz rám akármi történik. Rendben? - öleltem át.
- Így már mindjárt más. - ölelt át Ő is. - De mostmár menjünk utánuk. Még egy utolsó ölelést szeretnék adni mindenkinek. - mondta majd elindultunk.

Lili szemszöge:

Útközben próbáltam eltüntetni a sírás nyomait az arcomról. Az egyik ablak visszatükröződött. Elégedett voltam a végeredménnyel, alig látszott, hogy kiakadtam.
Amint odaértünk a beszállókapukhoz először is Liamhez siettem, aki mellett már ott állt Danielle.
- Szia Lili. - üdvözölt mosolyogva Danielle.
- Szia! - mosolyogtam rá én is. - Beszélhetnék vele? - intettem Liam felé.
- Persze, nyugodtan. - mondta Danielle majd odament Lou-hoz és Eleanor-hoz.
- Liam, kérlek vigyázz Harryre és Zaynre is.
- Mindig azt teszem! - majd átölelt. Amint elengedtük egymást, Harry jött oda hozzám. Még adott egy utolsó szenvedélyes csókot, magához húzott majd annyit súgott a fülembe: "Csak egy hónap és minden csodálatos lesz!"
Niall kedves pedig megszakította a romantikus pillanatunkat, mikor odajött és ellökte Harryt majd átölelt.
- Vigyázz magadra törpe. - nevetett. Tény, hogy nem voltam egy égimeszelő.
- Na, pont te beszélsz! - vágtam vissza. - Te is jó legyél!
Végül Loutól búcsúztam el, majd mindannyian elindultak a repülőgép felé. Zayn még intett egyet, ahogy a többiek is követték példáját, majd a testőrök között eltűntek mind.
- Lili, elvigyünk haza? - lépett hozzám Eleanor.
- Nem köszönöm. - utasítottam el ajánlatát. - Inkább metróznék.
- Ahogy gondolod. - majd karon fogta Danielle-t és elindultak.
Én is fogtam magam, elindultam a metróhoz. Alig másfél óra alatt haza is értem. Lexi átjött, és szépen elmeséltem neki mit csináltam.
- Büszke vagyok rád. - ölelt meg. - De ne felejtsd el, holnap már munka! - kacsintott.
- Persze, értettem kisfőnök!
- Na, haza is megyek, reggel találkozunk. Pihend ki magad. - majd szépen kikísértem őt. Visszamentem a szobámba. Gondolkoztam még egy kicsit, majd elmentem gyorsan letusolni, hajatmosni majd bebújtam az ágyamba és el is aludtam pár perc alatt.