42. fejezet

Hát ez ilyen unalmas, semmitmondó rész, de ilyennek is kell lennie. 10 komment után elkezdek dolgozni a következőn. Jó olvasást. -R x

Másnap reggeli ébredés kicsit érdekesre sikerült. Valamelyik őrült állat, leöntött minket egy jó nagy üveg vízzel. Miután sikerült kitörölnöm a szememből a nedvességet, szembesültem a ténnyle, hogy Zayn volt a tettes. Gondoltam meglepte a tény, hogy két másnapos csaj fekszik az ágyában. Pár pillanattal később észrevettük, hogy Zayn bemászott közénk. Mivel én foglalt voltam, magukra hagytam őket és elvonultam megkeresni Haroldot. Bent szunyókált a szobájában. Úgy döntöttem inkább nem ébresztem fel. Megnéztem az időt, mert nem igazán voltam tisztában vele. Dél volt. Remek. Elmentem a fürdőbe, lezuhanyoztam, hajatmostam, majd egy laza otthoni szerelést vettem fel. Lementem a konyhába, remélve, hogy találok valakit aki tud segíteni gyógyszert adni, megelőzvén a múltkori gyógyszeres esetemet. Szerencsémre Liam pont lent volt.
- Jóreggelt másnapos!
- Na, Daddy Direction.. ne sértegess. Segíts inkább fejfájáscsillapítót adni.
Benyúlt az egyik fiókba, elővette a dobozt majd kivett belőle egy kapszulát, amit gyorsan be is vettem.
- És, mit szóltok az ajándékhoz?
- Milyen ajándék? - néztem rá fogalmatlanul.
- Hát a koncertjegy...
- Te jó isten, tényleg. Hát nem is tudom... Meglepő, hogy pont a születésnapomra esik és konkrétan még fel sem fogtam. - magyaráztam.
- Harry ötlete volt. Ő találta ki az egészet, hogy akkorra rakjuk.
- Ahwwwww. Annyira szeretem. - mosolyodtam el.
Méh utána egy jóideig beszélgettünk Liammal lent a nappaliban, majd úgy döntöttünk összedobunk valami kaját Niall kedvéért.
Louis Eleanor-al jött le a nappaliba.
- Szia Lili. Múltkor a buliban nem volt időnk beszélgetni. - majd lenyomott két puszit az arcomra.
Hihetetlenül aranyos volt. Liam és Louis elvonultak filmetnézni, mi pedig tovább főzőcskéztünk. Lassan mindenki leszállingózott és csatlakozott a fiúkhoz, majd Emma is hozzánk. Eleanor mondta, hogy menjek fel vele, szeretne nekem adni valamit. Meglepődtem egy kicsit, de örömmel mentem fel vele Louis szobájába.
- A fiúk mondták, hogy holnap lesz a szülinapod és Danielle-el arra gondoltunk, hogy veszünk neked egy kis ajándékot. - mondta, majd a kezembe nyomott egy nagy dobozt.
- Jajj Eleanor, nem kellett volna. - majd megöleltem. Lassan kinyitottam a dobozt és egy csodálatos ruha volt benne.
- Dehogynem. Vedd úgy, hogy gyógyulási és szülinapi ajándék egyben. Na, indulás, próbáld fel! - felvettem, majd fordultam Eleanor előtt kettőt. - Annyira gyönyörű vagy! - mondta.
- Tőled nem szebb! - majd Harry nyitott be.
- Hát itt mi folyik hölgyek?
- Harry, indulás kifelé. Lili, maradj háttal Harrynek! - emelte fel a hangját Eleanor. - Harold, ezt a ruhát csak holnap láthatod Lilin! Húzzál kifelé, Louis úgy is hiányol már! - erre Harry dobott egy oké-t majd bezárta maga mögött az ajtót. - Na Te meg öltözz vissza, nehogy összepiszkold az első koncerted előtt! - utasított El. Szót is fogadtam neki, majd visszamentünk. Emma ekkor már megterített és a többiek jóízűen falatozgattak. Leültem Hazza mellé, adtam az arcára egy puszit és én is hozzáláttam. Amint végeztünk, Emma rámszólt, hogy Ő is szeretne mutatni valamit, ezért ismét a felső szinten kötöttünk ki.
- Danielle-el beszéltem reggel.
- Hogy mi? - kérdeztem vissza.
- Hát, tudod mikor a kórházban voltál megismerkedtem egy két emberrel. - mondta.- Elmesélte hogy mivel lepnek meg, és nekem is van ám valamim a számodra. - majd Ő is elővett egy dobozt.
- Elég már az ajándékokból! - erre még szükséged lesz holnapra, úgyhogy bontsd ki!!!
- Jójó. - majd annak a doboznak is nekiláttam. Kisebb volt mint az előző. Egy gyönyörűszép magassarkú volt benne. - Emma! Tudod hogy nem birom a magassarkút!
- Tudom nagyon jól, de muszáj lesz!!
- Imádlak! - majd adtam egy puszit az arcára és megöleltem. - Neked megvan a ruhád holnapra? - kérdeztem vissza.
- Természetesen! Danielle küldött nekem is egyet kölcsönbe. Tök jófejek mindketten.
Miután megcsodáltuk még néhányszor a cipőt visszamentünk a többiekhez, akik valami idióta filmet néztek. fogalmam sem volt mi az. Leültem Harry mellé majd elszundítottam a vállán.
Liam meglökdöste kicsit a vállam, mivel beszélgetni szeretett volna velem. Kimentünk a hátsó udvarra, majd leültünk a székekre. Láttam az asztalon egy doboz cigit, gondoltam Zayn hagyta ott és nem haragszik meg, ha egy szálat elveszek, tehát rágyújtottam. Liam csak szótlanul ült és nézte ahogy bénázok az öngyújtóval, majd megszólalt.
- Nem gondolod, hogy hagynod kéne inkább a dohányzást? Meg sem tudod normálisan gyújtani.
- Jólvanmár, csak egy kicsit szar a gyújtó. - majd mire ezt kimondtam már a láng fel is lobbant így nyugodtan gyújtottam meg a cigimet majd az első adag füstöt gúnyosan Liam arcába fújtam, ezzel bizonyítva, hogy megbirom gyújtani igenis.
- Nem erről szeretnék beszélgetni egyébként... A lényeg az, hogy én nagyon örülök, hogy valamilyen úton-módon ránk találtál. Gondolok itt arra, hogy elsősorban megszeretted a zenéinket, aztán arra, hogy összefutottunk a Nando's-nál, végül pedig arra, hogy biztos társa vagy Harrynek. Hihetetlenül nehéz napokon ment keresztül amióta mi így 5-en együtt vagyunk. Ott kellett hagynia az édesanyját és a nővérét, nem hagyták őt békén a rajongók, ha valami nőügye volt, Téged viszont egész jól kezelnek. Én nagyon boldog vagyok, tényleg hogy Őt is annak láthatom és mindent köszönök neked. Nagyon jót teszel az egész bandának. Amióta köztünk vagy minden sokkal jobb. - miközben Liam hasonló kedves szavakat mondott a szemeim tele lettek könnyekkel. Hihetetlenül meghatott a mondandója és a nyakába borultam.
- Köszönöm. - szipogtam. - Köszönöm hogy elfogadtatok engem, nem gondoltam volna, hogy így fogtok viselkedni velem, annak ellenére hogy tudtátok hogy rajongó vagyok.
- Jajj ugyan már. - mosolygott rám.
- El kell mondanom egyébként, hogy eleinte a hátamra sem kívántam a zenéteket. Majd mikor elkezdtem utánanézni, hogy mégis kik vagytok akkor úgy minden megváltozott. Még mielőtt Magyarországra beállított a One Direction mánia előtte egy önpusztító, tipikus lázadó csaj voltam. Minden héten buli-buli hátán. Olykor még a drog is szóba került. De ezt légyszives ne említsd a többieknek. - sóhajtottam egy nagyot. - Szóval a lényeg az, hogy nektek köszönhetően vagyok az, aki vagyok. Rátaláltam önmagamra és most olyan életet élek amit a velem egykorú lányok még álmodni sem mernek. Abban pedig biztos lehetsz, hogy Harry-t soha a büdös életben nem fogom megbántani. Ő volt minden álmom mióta megváltoztam és azután hogy jobban megismertem tudtam, hogy nekem senki más kell. Nem amiatt szeretem, hogy ki Ő a médiában. Amiatt aki valójában. - mindezeket könnyekkel küzködve mondtam el Liamnek aki a monológom végén átölelt. Körülbelül 5 percig álltunk kint a kertben összeölelkezve, megvárta míg kisírom magam, majd visszamentünk a többiekhez. Hazza meglepődötten nézett rám, mikor meglátta hogy kisírt szemekkel sétálok be.
- Mit mondtál neki te idióta? - förmedt Liamre.
- Semmi baj. - szaladtam oda hozzá majd a nyakába ugrottam. - Csak egy kis meghitt beszélgetés volt. - súgtam a fülébe.
- Tudod tesó, hogy soha nem tudnám megbántani. Mázlista vagy, megfogtad ezzel a lánnyal az isten lábát. - mondta Harrynek.
- Bocs, nem tudom miért hittem hogy valami rosszat mondtál neki. Köszi. - válaszolt Haz, majd megfogta a kezem és felmentünk a szobájába. - Várod már a holnapot? - kérdezte miután befeküdtünk az ágyába.
- Persze. Életem első One Direction koncertje... Kivéve a kórházi minikoncerteket. - mosolyodtam el. - Legszebb ajándék a legjobb emberektől. - majd megcsókoltam.
- Szeretlek Lili! - súgta a fülembe.
- Én is Téged Harold. Mindennél jobban! - miután kimondtam ismét könnybe lábadtak a szemeim.
- Nézzünk valami filmet? - mondta miközben a hajamat simogatta.
- Igen, az jólenne. - válaszoltam. Harry felállt, elsétált a TV-hez, elővette a DVD-ket majd elkezdte sorolni a lehetőségeket. Végülis a Szerelmünk lapjainál kötöttünk ki. Berakta, majd visszamászott mellém az ágyba. Odabújtam hozzá, magunkra húzta a takarót. Este 10 lehetett mikor már a film közepe felé tartottunk, mikor Harry elaludt. Óvatosan a távirányító felé nyúltam. Kikapcsoltam a TV-t majd elkezdtem kimászni mellőle. Reméltem, hogy nem ébresztem fel, de nemsikerült...
- Hová mész? - szólt rám álmos hanggal.
- Hát aludni... - feleltem.
- Maradj itt!
- Ahogy akarod Harold. Csak még elmegyek megfürdök és jövök.
- Rendben, megvárlak. - bólintott, majd bedugta a fülébe a fülhallgatót és elkezdett zenéthallgatni. Én fogtam magam, elvonultam a fürdőbe. Letusoltam, hajat és fogat mostam, majd visszaindultam Harryhez, aki már megint aludt. Lassan kivettem a füléből a fülhallgatót. Kikapcsoltam a zenét a telefonján, majd azt leraktam az éjjeli szekrényére. Bekuckósodtam mellé, szájára puszit akartam adni, de mikor már arcunk pár miliméterre volt egymásétól Harry megfogta a derekamat, majd magára rántott, beletúrt a hajamba és megcsókolt.
- Szép munka Haz. - nevettem el magam, miután ajkaink elváltak egymáséitól. - Most tényleg aludni szeretnék.
- Jajj, nemár... - vette elő a nyafogós hangját. - Nem akarsz egy kicsit játszadozni? - harapott a szájába.
- Hosszú nap lesz a holnapi, tudod Te is. Majd legközelebb. - majd lemásztam róla, fejemet a mellkasára hajtottam.
- Hát jólvan. - mondta beletörődően. - Jóéjszakát. - majd megpuszilta a fejemet és lassan mindketten álomba merültünk.