44. fejezet

Ahogy az előző részben mondtam ez egy kissé khm másféle rész lesz, a vége felé egy kis csavarral... 10 komment után elkezdek dolgozni a következőn! :) x -R

Ahogy felértünk Harry becsapta az ajtót, majd kulcsra zárta. Megállt az ajtó előtt, majd beleharapott a szájába és végignézett rajtam. Nem is nézett, bámult. Olyan érzésem volt, mintha egy vadállat az áldozatának nézett volna.
- Harry, jólvagy? - kérdeztem kissé megilletődve.
- Te is érzed az alkoholt szétáramlani a testedben? - lépett közelebb.
- Persze, nem kis mennyiséget fogyasztottunk. - próbáltam nyugodtan mondani, mire egyre közelebb és közelebb került hozzám. Ott állt előttem egy lépéssel. Zöld szemeivel olyan mélyen nézett az én sötétbarna - már-már fekete - szemeimbe, hogy már szinte fájt. Így néztük egymást néhány percig, majd én, mint egy őrült a hajába túrtam majd az arcomhoz húztam és megcsókoltam. Ő az egyik kezét a csípőmre helyezte míg a másikkal a fenekemet markolta. Nyelveink harcoltak egymással, míg egy váratlan pillanatban megszakítottam a csókot, és eltávolodtam tőle. Megfogtam a kezét, majd egy huncut vigyor kíséretében elkezdtem a fürdőszoba felé húzni magam után. Nem igazán kellett erőszakoskodnom. Harry még útközben ledobta magáról a fölsőjét. A fürdőbe érve a falhoz löktem. Végigsímítottam a hasát. Imádtam a kockáit. Alap járaton megvagyok őrülve a kockás-hasú fiúkért. Ő meg még énekes is volt. Hova jobbat?
Míg én a hasát élveztem ő addig a ruhámat kicipzározta hátul, majd egy egyszerű mozdulattal végigcsúsztatta a testemen. Én következtem. Kicsatoltam az övet a nadrágján, ami aztán egyszerűen leesett róla. Az alsónadrágján keresztül látszott, hogy ismét eléggé izgatott állapotban volt. Elindultunk a zuhanykabin felé. Beléptünk mindketten, majd lassan kicsatolta a melltartómat, és kidobta a kabinból. Lassan lekerült mindkettőnkről még a maradék fehérnemű is, majd Harry megnyitotta a vizet. Nekilökött a nedves csempének. Testünk között még levegő sem volt. Egymáshoz simultunk amennyire csak lehetett. Csak csókoltuk egymást. Hihetetlenül szexi vizes hajjal. Nem láttam még őt úgy azelőtt soha, kivéve a dokumentumfilmet, de ott előttem ilyen hihetetlenülleírhatatlanul szexisten kinézete volt. Egy kevés szórakozás után kijöttünk a zuhany alól, magunkra tekertünk egy-egy törölközőt és visszamentünk Harold szobájába. Amint beértünk felkapott majd lefektetett az ágyba. A fülcimpámat kezdte el harapdálni. Nagyon jól tudta, hogy arra mennyire érzékeny vagyok.
Mikor a keze már a combomat cirógatta hirtelen dörömbölést hallottunk az ajtón.
- Lili! Most azonnal gyere ki!! - kiabált be Emma.
- Pont most? - szóltam vissza.
- Éjszaka kellős közepe van Emma, és épp nemigazán értünk rá. - kiáltott ki Harry is.
- Nem érdekel! - ordibált továbbra is - Lili gyere már, ezt muszáj!!!!!
- Neharagudj édes. - pusziltam meg Harry homlokát felkaptam egyet a pólói közül meg az egyik alsónadrágját, mivel az én fehérneműim vagy a fürdőben vagy a szobámban voltak. Kinyitottam az ajtót, kidugtam a fejem. - Na mivan? - szóltam közömbösen Emmához.
- Gyere a szobámba most és készülj fel. - majd megfogta a kezem és rángatott maga után. Amin beértünk lelökött az ágyára, kezébe kapta a laptopot és leült elém.
- Nem bírtam elaludni, gondoltam felnézek egy kicsit facebookra és megnézem hogy mi folyik otthon. Két hírt kaptam. Egy olyannagyonjót, hogy az valami hihetetlen és egy olyat amitől valószínű h a szíved leáll, annyira rossz. Szóval, melyiket akarod?
- Kezdjük a jóval. - mondtam.
- Szóval a suliból kaptam egy levelet, aminek a lényege annyi, hogy ittmaradhatok kint tanulni, mert valami cserediák cucc van. Szóval ide fogok iskolába járni. Ergo ittmaradok, Niall mondta hogy költözzek be én is. - pirult el.
- Hmm, Niall... - húzgáltam a szemöldököm.
- Jólvan na, hagyjál... Örülsz legalább?
- Perszehogy örülök. A legjobb barátnőm ideköltözik a One Direction-höz. Hova jobbat? - öleltem meg.
- Most pedig kapaszkodj meg nagyon, mert a másik hírt Kittitől kaptam. Idézem:

"Szia Emma! Neked is megírom mert Lili valószínűleg annyira elfoglalt, hogy soha nem kerül gépközelbe, amióta összejött neki a dolog Harryvel. Elsősorban puszillak mindkettőtöket és hiányoztok nagyon. Második az, hogy valószínűleg hamarosan találkozunk ha Lilihez is eljut a hír. Szóval, az a lényeg, hogy Máténak balesete volt. Tudod tavasszal szerezte meg a jogsit és bedrogozva ült a volán mögé. Eléggé szar állapotban van. Itt van a városi kórházban. Frontális ütközése volt. A nagyobb probléma, hogy nem fogod elhinni, de Lili szülei és testvére ültek a másik kocsiban. Lehet, hogy nem így kéne Lilinek megtudnia, de az ütközés folyamán Máté túlélte ugyan, de a családnak már nem volt szerencséje. A kicsi elhunyt az ütközés közben. A szülei szintén kórházban vannak. Igen, most azon csodálkozol hogy miért nem tudtok még róla. A válasz azért mert ma este történt. És gondolom az éjszaka közepén nem akarnak zavarni titeket kint Londonban. Szóval, amint lehet gyertek haza. Hívj fel, és felmegyünk elétek a reptérre. Puszillak, és vigyázzatok magatokra.    

Kitti."

 - Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee! Az öcsémet neeee. - tört elő belőlem a sírás. Üvöltöttem mint egy őrült. Nem hittem el. Nem akartam elhinni, hogy amiatt az idióta, senkiházi, hülye, rohadék drogos köcsög miatt veszítettem el az öcsémet. - De bezzeg az a rohadék túlélte! Gyűlölöm. - sírtam tovább, majd Harry, Zayn és Niall is bejöttek az ordibálásom hallatán.
- Mi történt? - jött oda Harry hozzám, mikor már a padlón voltam összekuporodva az ágy előtt. Emma felolvasta a levelet a többieknek is, akkor már Ő is könnybelábadt szemekkel. Niall leült mellé, míg Zayn heves telefonálásba kezdett. Harry próbált lenyugtatni, több kevesebb sikerrel.
- Harry, haza akarok menni, most! A szüleim.... - sírtam tovább.
- Zayn már intézni, nyugodj meg. Nem lesz semmi baj... - tudta, hogy ez hazugság, de mégis próbálkozott.
- ... nem lesz semmi baj? - ordítottam rá. - Az öcsém meghalt! Érted? - löktem el magamtól.
- De a szüleid élnek! - majd felsegített a földről és átvitt a saját szobámba. Leültetett az ágyra, Ő is leült mellém és magához ölelt.
- Harry, most haza akarok menni. Azonnal. - majd Zayn lépett be.
- Felhívtam Louis-t és Liam-et is. Ők maradnak. Mindannyian megyünk Magyarországra... - mondta.
- De mégis hogyan? - ordítottam rá.
- Mindent leszerveztem. Korán reggel megy egy gép. Még volt rajta hely. Szedjétek össze magatokat. - majd Ő is odajött hozzám, intett Harrynek, jelezve azt, hogy menjen ki. Harry nagy nehezen de felállt, adott a homlokomra egy puszit és kiment. Zayn ült le mellém. Fejemet a mellkasára hajtottam és sírtam tovább.
- Nincs semmi baj, minden rendbejön. - mondogatta egyfolytában.
- Nem Zayn, nem jön rendbe semmi. - mondtam szipogva. - Meghalt az öcsém. Még csak három éves volt... - ahogy kimondtam ezeket a szavakat mégjobban sírtam. - ... és az az idióta, rohadék túlélte. - Zayn mégszorosabban ölelt magához. - Köszönöm Zayn, mindent köszönök. - súgtam a fülébe majd az arcára egy puszit akartam adni, de abban a pillanatban felém fordította a fejét és a pusziból csók lett. Egyre jobban sírtam, nem volt elég, hogy elveszítettem az öcsémet, a szüleim kórházban vannak.. nem... erre még az is kellett hogy a régi érzéseim is előtörjenek Zayn iránt. Közben ott volt Harry, életem szerelme, a fiú akire mindig is vágytam. A tökéletes életem percek alatt hullott darabokra.
- Sajnálom... - mondta Zayn miközben a könnyeimet törölte le kezével az arcomról.
"Én nem." - mondtam magamban. Felálltam mellőle, elővettem a bőröndömet, majd elkezdtem pakolászni.
- Szólnál légyszives Emmának?
- Persze. - állt fel Ő is az ágyról, majd a lépteit egyre közelebb hallottam a hátam mögött. Megfordultam, és ott állt előttem. Átölelt, a fejemre egy puszit adott.
- Zayn, kérlek... - próbáltam rideg maradni.
- Jólvan... - majd kiment. Nem sokkal ezután Emma lépett be.
- Megcsókoltam... - borultam a nyakába.
- Ez most nem számít Lili. Ez legyen a legkisebb bajod. Niall mondta, hogy minden le van szervezve, én már összepakoltam. Van még pár óránk, segítek neked aztán pihenünk egy kicsit, jólvan? - mondta miközben én a vállán pihentettem a fejem és sírtam.
- Nagyon szeretlek. - mondtam.
- Na gyere, pakoljunk össze. - mondta majd elkezdett pakolni a bőröndömbe.
15 perc alatt elkészültünk. Lefeküdtem az ágyamba, tudtam, hogy nem fogok tudni aludni.
- Itt maradjak veled? - kérdezte.
- Szólnál inkább Harrynek? - néztem rá a könnyeim által feldagadt vörös szemeimmel.
- Persze életem. - majd megpuszilta a homlokom és kiment. Harry jött be, lefeküdt mellém, nem szólt semmit.
- Harry... - kezdtem volna a mondandómba.
- Csss - fogta be a számat. - Pihenj inkább, itt vagyok, nyugodj meg. Mindig itt leszek neked.
Mély, rekedt hangja mindig megnyugtatott. Karjai közt lassan álomba merültem.